Szent Miklós legendája, az ajándékozás szokása
December 6-a a myrai püspök, Szent Miklós napja. Miklós a 3. században élt Kis-Ázsiában. 19 évesen szentelték pappá. A szüleitől örökölt vagyont szétosztotta a szegények között. Segítette a gyermekeket, ezért már saját korában szentnek tartották.
Az egyik nevéhez fűződő legenda szerint, egy elszegényedett nemesember három lányát támogatta titokban. Mivel megfelelő hozomány hiányában nem tudtak volna férjhez menni, hajadonként prostitúció várt volna rájuk. Adományát, egy-egy arannyal teli erszényt az éj leple alatt helyezte el házuknál. Így az apa tisztességesen ki tudta házasítani lányait.
A legkisebb lánynak szánt aranyzsákot állítólag a kéményen keresztül juttatta be a házba, pont a lány száradni kitett harisnyájába. Innen a kandallóra lógatott piros harisnya szokása.
Az ismeretlen jótevőről az terjedt el, hogy talán a hófödte Taurus-hegységből maga a „Télapó” 🎅 jött le segíteni. Végül a titok kitudódott. Ugyanis a legkisebb lánynak bedobott aranyak között volt egy olyan érme, amit egy helybeli aranykereskedő előzőleg Miklós püspöknek adományozott.
A magyar Mikulás elnevezés a Miklós név cseh fordításából alakult ki.
Az ajándékozás szokása pedig a 19.század közepén érkezett hazánkba.
Szent Miklós és a Pálinka
Régen szokás volt az ősi mesterségeknél védőszentet választani, aki kifejezetten azt a szakmát védelmezte. A kereskedők, a gyógyszerészek, a tengerészek, az illatszerészek is szentjükként tisztelik Miklóst jótettei miatt.
A magyar „serfőzés” történetét 1931-ben megíró Bevilaqua Borsody Béla szerint a serfőzők védőszentje is Szent Miklós. Innen már tényleg csak egy ugrás a pálinkafőzés.
De miért pont őt választották a szakma „képviselőjévé”? Ehhez konkrét történet, kapcsolat kellett.
Egy esetben Miklós egy brutális gyermekgyilkosságot leplezett le. A meggyilkolt gyermek holttestét egy cefréskádban találta meg. Abba fojtotta bele egy anya saját csecsemőjét.
Ezt a történetet említette meg Dr. Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató pálinkatörténelemmel foglalkozó könyveiben a 2000-es évek elején.
Szent Miklóst ő nevezi ki önkényesen a pálinkafőzők védőszentjének is.
Később egy ismerőse felvilágosította, hogy a védőszenteket a pápa nevezi ki. A jóváhagyással sajnos már egy kicsit elkésett.
Könyvei megjelenése után ugyanis számos főzdébe kikerült Szent Miklós képe és a magyar pálinka lovagrendek is zászlójukra tűzték. Horvátzsidányban, a mesteremberek emlékparkjában szobrot is állítottak tiszteletére. Egyes pálinkások még a szülőföldjére, Kis-Ázsiába is elzarándokoltak.
December 6. A Magyar Pálinka Napja
2006-ban jött a gondolat a Magyar Pálinka Lovagrend részéről, hogy a pálinkának is legyen saját ünnepnapja. December 6-a, Szent Miklós napja volt a legkézenfekvőbb megoldás, ha már úgyis ő a pálinkafőzők védőszentje.
A Magyar Pálinka Napját (még szűk körben) először 2006. december 6-án ünnepelték a győri Szent Miklós Püspök Görögkatolikus Templomban. Itt szentelték fel a külön erre az alkalomra készített, Szent Miklóst ábrázoló ikont.
A következő évben már hivatalosan is a pálinkát ünnepelték december 6-án. Jól jártak a hazánkba érkezők ezen a napon, hiszen a hegyeshalmi határátkelőnél az országba belépők egy-egy kis üveg pálinkát kaptak ajándékba.
A pálinka népszerűsítésére, megismertetésére azóta is évente megrendezésre kerül december 6-án a Magyar Pálinka Napja.
Gondoltad volna, hogy egy könyvben elejtett kósza mondat ilyen könnyen legendákat szül? 😉
