A csapadék fontossága

A csapadék a gyümölcsfák szempontjából létfontosságú. Nem jó, ha túl sok van belőle, de az sem, ha kevés. Ráadásul a növények vízigénye az egyes fejlődési szakaszokban is eltérő.     

Mikor van a gyümölcsfáknak leginkább szüksége a csapadékra?

• virágzás előtt,
• virágzás után,
• a maghéj keményedése után a termésnövekedés befejezéséig,
• ősszel a gyökérzet fejlődése érdekében.

Gyümölcsfajták vízigény szerint

A hazánkban termesztett gyümölcsfajok a vízigényük szempontjából 2 csoportra bonthatók:

• vízigényes fajták (évi 600-800 mm): körte, alma, birs, szilva, málna, feketeribizli
• közepes vízigényű fajták (évi 350-600 mm): cseresznye, meggy, sárgabarack, őszibarack

Egy kis statisztika

Magyarország évi csapadékmennyisége 2020-ban 615 mm volt.

Ez a csapadékmennyiség a vízigényes gyümölcsfajtáknak egészen biztosan nem elegendő. Itt az öntözés kiemelt fontosságot kap.

Legszárazabb hónapok 2020-ban:

• április (11 mm országosan, 4. legszárazabb április 1901 óta)
• november (Somogy, Veszprém és Vas megye nagy részén 5 mm alatti csapadékösszeg)

Legcsapadékosabb hónapok 2020-ban:

• június (legnagyobb napi csapadék Miskolcon június 26-án 107,5 mm, ami több, mint az ottani teljes havi mennyiség több, mint fele)
• október (őszi csapadék közel 80%-a szeptember 25. és október 15. között hullott le)

Öntözés

Az öntözés kedvező hatásai a gyümölcsösben a következők:

• Az aktív gyökérzóna folyamatos vízellátása megakadályozza a termés mennyiségének csökkenését és minőségének romlását az aszályos időszakokban.
• A folyamatos vízellátás hatására a tápanyagok nagy része feltáródik, a növény több tápanyaghoz jut.
• A folyamatos biológiai élet fokozza a gyökérzet tömegét, az értékesebb humuszanyagok termelését. Ennek hatására javul a talajszerkezet.